Hát akkor. Újításként autóval mentünk, fejenként 900ért és kurva sokat kellett várni valakire, úgyhogy nekem ez a megoldás nem igazán jött be egyelőre, ennél most még biztos hogy olcsóbb a volán.
Namindegy, szóval reggel 5:00 start, Danival összefutottam a metróbuszon, Joe és Zsombor az Örsön. Zötykölődés Mátráig, reggel 7 után kicsivel érkeztünk, a futók pont elöttünk startoltak, a nevezésnél pedig döbbenetes méretű sorok álltak. Valahogy aztán átálltunk egy szerencsésebb sorba és elég hamar kész lettünk ezzel, lecuccoltunk, indultunk. Már itt szétestünk 2-2 fős csapatokra. Kb végig így is ment a dolog.
Az útviszonyok valamivel jobbak voltak mint tavaly, pont annyival hogy nem volt vastag hó, csak valami kis fika rajta, de attól mág csúszott rendesen. Meg helyenként cefet mód hideg volt, a szél is igen keményen tolta.
Na ezellen bevetettünk ipari mennyiségben teát a gyomrunkba, hántottszotyit (hu, teljesen lefagyott volna a kezem ha még pucolgatni is kell), aszaltszamócát, gyümölcsöskalácsot, ilyesmit. Ne mondja senki hogy nem készültem :)
A szervezők is adtak nagyon sok teát, volt randiszendvics a pisztrángos tónál, elötte a túristaháznál konzervleves. Nagyon jól esett.
A kaptató amin tavaly olyan csúnyán szétestem most nem vett ki belőlem sokat, söt igazábol nem is fáradtam el nagyon, csak zakóztam egy pár nagyot. Kell ilyet is. Egy bakancstisztítás is türtént egy patakban, Zsombor a zokniját is megmosta benne.
Szóval lemeneteltük a távot. Célban betöltöttük a célmotivációs sütit, aminek a megmaradt gyümölcsöskalácsot neveztük ki, ráöntöttük a teát, aztán indultunk is volna haza, ez kicsit vakarózósra sikeredett.
Képek kis mennyiségben, de készültek, később felpakolom valahová.
Hazafele villamoson meg megtámadtak a jehovisták, vagy fene se tudja mik voltak, olyasmik. Mondtam nekik hogy én nem ateista vagyok, még annél is rosszabb, engem egyszerűen csak nem érdekel hogy van-e isten. Akár lehet is. 200 évvel ezelött nagyon nyomós kérdés lehetett ez, baszakodtak is rajta magkat okosnak tartó emberek, aztán nem sikerült rá olyan választ találni ami csak egy mondat és mindenki elfogadná (pl "Igen." vagy "Nem."), szerintem azóta az emberek nagy része belefáradt ebbe az egészbe.
Mint amikor Rambó 3 órán át gyakja a vietnámiakat a filmen, kit érdekel akkor már hogy mi lesz a vége? :) Nem is tudom honnan vette Douglas Adams az ötletet hogy majd az emberek vagy bárki épít szuperinteligens számítógépet ami pármillió év alatt kiszámolja nekik minden ködös kérdésre a választ. Poénnak azért egész jó volt.
Ez hatásos recept egyébként, a semmin nincs mit vitatni, gyorsan le is koptak.
Amúgy valami passzol ebben, nincs közösség, képernyők vannak az emberek között. És senkinek nem is hiányzik.
