2007. október 24.

Mese Kőszegről

Elég régóta nem voltam túrázni. Talán a Corvin-80 óta. Azóta a brúder építkezésén lapátoltam, meg bringáztam mindenfelé. Többek közt. Meg persze melóztam. Elég rendesen szar volt.
Szombati meló és téblábolás után felhívtam Danit, hogy vele tartanék Kőszegre a hétvégén. Érdekes társasággal dumáltunk egész úton lefelé, aztán egészen későn, úgy 11 körül betoppantunk a start helyére a tornaterembe. Akkorra már elsötétítés volt, csendben lepakoltunk és megpróbáltunk aludni. Na, ez volt a hétvégén az első szopás, mert kifogtunk valami osztálykirándulást idétlen kiskamaszokkal, akik végigvihogták az egész éjszakát, plusz volt hozzá egy női hang aki megpróbálta őket fegyelmezni mindenféle fenyegetésekkel, persze negatív eredménnyel. Amikor mégiscsak elfáradt a sok kis gyökér és végülis aludhattam volna, akkor megjöttek a nagy gyökerek úgy hajnali 2-3 órammagasságában és természetesen zseblámpával meg mobiltelefonnal -kinek mije volt- belevilágítottak az arcomba. Biztos csak mert még soha nem láttak és csodálkoztak hogy vajon ki ez...
Egy ilyen pihentető éjszaka után 5-kor felkeltünk és lassan (minek sietni) összepakoltunk. 50-es táv kis módosítással Annával és az osztálytársával, meg egy sráccal, aki pont most fejezte be a 2600-adik kilóméterét ebben az évben. Kőkeményen ünnepelte is...

No, a legszebb dolgok a túrán: Ahogy mentünk fel Irottkőre, lassan összefüggő hótakaróra értünk, még hógolyóztunk is. Sajnos a kilátóból semmit nem lehetett látni a köd miatt, de azért felmásztunk, a diannás cukorból meg vámoltam rendesen mert rohadtul éhes voltam akkorra. Amikor alacsonyabban voltunk és nem egy felhőben, akkor nagyon szép kilátásunk volt a tájra, a tarka fák. Talán az utolsó igazán szép őszi nap. Tettem is fel a fuckr-re egy kicsit sötétre sikerült panorámaképet.

Sötétedésre értünk be Kőszegre, kaja, pakolás, irány a vasútálomás. Még útküzben meglátogattunk egy nagyon elegáns cukrászdát süti ügyben. Tortaszelet, süti, hogy megjutalmazzuk saját magunkat, majd befutottunk a vasút állomásra, ahol még egy teljesen részeg arc (és valószinűleg gyenge elméjű is) elkezdett kötöszködni Danival a sála miatt. A vonat olyan volt mint egy BKV-járat: nem működik a lyukasztó, esetleg jön ellenőr bunkózni.
Az IC körülbelül 11 évig kocogott velünk hazafelé, ebből 9 évig külön egy pusztában állt és várt valamire. Mi főleg aludtunk ezalatt. Pontosabban én csak próbáltam aludni, többnyire az életem dolgain gondolkodtam, valamennyit sikerült is talán behozni a végiggondolnivalómból. Talán lehet mégsem kéne, olyan jó amikor az ember élete csak úgy megy magától és nem kell tolni mint egy öreg trabantot. Vagy esetleg nem megy és ott rohad az út szélén.

2007. október 22.

Az úgyistudás egyeteme

A miértek és hogyanok helyett. Néhány gyűlöletbeszéd a magam-fajtám ellen, de nekem békés kis parasztnak meg kell maradnom. Ez jön most, vagyis hát valami ilyesmire számítok.
Hát akkor...

2007. október 18.

Általános tulajdonságokról

A csillagok állása és a hold, meg a nap is, és ebből kivonom a születési dátumomat, megszorzom a mágikus Euler-számmal, hogy biztosan jó eredményt kapjak, majd kivonom belőle hogy mennyi időbe tellene ledoktorálnom kvantunfizikából, végül bázisvektor-transzformációk sorozata után megkapom a végeredményt.
Minket pedig csakis a végeredmény, csakis a végeredmény, csakis a végeredmény érdekel, semmi más nem. Nem bizony.

2007. október 16.

Közhangulat

Ismét megkeresett a hivatal, amely ha véletlenül véres és brutális terrormerénylet áldozatául esne, az lényegesen emelné a magyar életszinvonalt. Ezt írták, többek közt:

A fellebbezés illetéke a vitatott összeg minden 10.000 forintja után 400 forint, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 500.000 forint. Fizess, kis geci!

2007. október 3.

Biciklis az sáv közepén

Remélem ezt olvassa majd olyan, aki nem közlekedik bringával a városban és idegesíti amikor a bringások a sáv közepén mennek elötte.

Azért nem megyek az út szélén biciklivel, mert az balesetveszélyes. Nemkicsitnagyon: leszorítanak, rámnyitják az ajtót, kikanyarodnak elém, kátyúba futok, felkenődök a korlátra, ilyesmi. Amúgy se tudnak az autósok sokkal gyorsabban menni nálam. Aki ki akar előzni, az váltson sávot, úgy mintha autót kerülne ki!
Másrészt pedig bár nem fizetek benzinadót, se regisztrációs adót, söt súlyadót sem, mégis jogom van ott menni.

Városon kívül kis forgalomban természetesen én is elengedem az autósokat.

Hát ennyi...