2007. január 4.

Pszichológiai relativításelmélet

Ez most agymenés lesz, ne olvassátok el. Szóval az utóbbi napokban több baráttal és tesóval beszéltem erről a témáról, persze fiuk lányok, és összegzésként a kutatási eredményekről:

Szóval hogy a női romantikus lélek megidealizálja a tökéletes férfit: herizon fordot. Aki semmivel nem keményebb csákó mint Pistabá (akármelyik Pistabá), mégis döglenek érte a nők. Mitől lett nők bálványa. Hát szvsz olyanná marketingelték. Szerepelt mindenféle filmben ahol keményen játszotta a hős szerepét. Ebből és sok másik esetből aztat a következtetést vonom le nagyon intellektuálisan és bölcsészen, hogy nem csak a nyers hús és az agy számít, hanem a környezet is ami körülveszi. Na és mi a legfontosabb tényező, ami befolyásolja az ember környezetét: hát többnyire ugye a pénz.

És itt keletkezik a feszültség, mert kicsit ugye szeretjük felületesen szemlélni a dolgokat. A női oldaláról nézve tényleg nem a pénz az elsődleges szempont, hanem maga a férfi úgy egészben. A férfi oldalról nézve viszont igencsak úgy néz ki hogy dehogy nem.

Ez a jelenség kristályosodik ki az olyan megnyilatkozásokban mint a Csinibabában, hogy amikor a sztálini fallikus hüvelykúj mutogatója leszáll a villamosról: "Minden nő kurva"

Meg elgondolkodtam azon is hogy hogy elsiklott egymás mellett az amit a férfiak látni akarnak nőnek kontra a nők látni vélnek nőiesnek, illetve megfordítva. Ilyen súlyos felismeréseim vannak mostanában :)

Ideje lesz értelmes dolgokon is gondolkodnom. Például pénzcsináláson :-D Hogy minek is. Mittudomén, azt mondták. Mert azt várják tőlem. A kik. Fel kéne fedeznem a saját agyamat, hogy mit miért csinálok.

Nincsenek megjegyzések: