2006. február 1.

Az 5. vágóhid

Teljesen K.O. voltam pár napig, most már kezdek rendbejönni. Ezalatt mivel értelmes dologgal nem tudtam foglalkozni, elolvastam még egy Vonnegut regényt. Teljesen beteg. Ahol szóbekerül a halál, például valaki meghal, ott bevágja a refrént hogy "Így megy ez". Szemmel láthatólag szivesen tesz kitérőt a történetben csak azért hogy lehessen minnél több "Így megy ez".

Azért a Vonnegut regényekkel kapcsolatban mindig elindítok egy önvizsgálatot, csak hogy megállapítsam hogy én nem vagyok-e Vonnegut-féle zombi. Egyes illúzióimat már elbontotta egy ismerösöm. Következtetési rendszere:

  1. Falusi, azaz paraszt
  2. Nem iszik, tehát antiszociális
  3. Programozó, mert arra bárki képes (lásd: primate programming)
  4. Környezetvédő. Hülye fasz.
Ezt amúgy részben magam provokáltam ki :) Az igazságot nem adják tálcán, nem lehet százasért reggel az ujságosnál megvenni vagy lehúzni a netről, a menyországba se liften jut az ember. Szóval megdolgoztam érte de most legalább van képem önmagamról. Kiszögelem agyam falára, faluszéli vályogkunyhómban, leveri az amúgyis málló vakolatot.

Nincsenek megjegyzések: