Hát akkor kapjunk bele!

Ide copy-pastezem aljas módon a TTT-re írt beszámolómat :)

Frissen, most értem haza :) Mátra 40, magamfajta lustáknak

Második teljesítésem, jóval rutinosabbra sikerült mint az előző de azért van még mit javítani a dolgon :) Például péntek este derült ki az hogy mégsem tudok szállást keríteni a starthoz közel -csak a tornaterem, amit utálok- így kátszer kellett nekivágnom. Reggel 6:30-as busz, ami állítólag 7:45-kor van Pásztón. Nem 7:45-kor még a büfében áll, jó ha 8-ra odaér. Így aztán 8:15-kor regisztráltam és indultam minden cuccommal a hátamon. Na erről is kiderült hogy tök fölöslegesen sétáltattam meg a célmotivációs sütit, még most is itt van a hátizsákomban :)
Úgy 1 óra gyaloglás alatt értem el az első kaptatóhoz amit tavaly olyan nehezen vettem, most kicsit megfontoltabban rohantam, nem is fulladtam ki tőle igazán. Mondtam is a túratárs arcnak hogy ha ez megvolt akkor már a túra hátralevő részén nincs is kihívás csak menni kell sokat. Na jó, olyan sokat nem.
Eltévedni kb lehetetlen, jól ki van szallagozva az út ahol nincs jel, így egész hamar leértünk Keresztre, ahol a kocsmában izlés szerint szines üdítők és randiszendvics nagy mennyiségekben :)
Innen kicsit nehezen találtunk el fallóskúthoz, sokat kellett menni aszfalton meg a túrista jel se volt meg. Persze el kéne olvasni néha az útleírást, de ahhoz változtatnom kéne a szokásaimon :) Innen gyorsan át Ágasvárra, ahonnan rossz jelet követve elmentem jó messzire, és 10 perc múlva vettem lszre hogy nagyon nem emelkedik. Vissza, 20 perc csúszás. Az ágasvári csúcs kihagyhatatlan, konstans módon csodaszép kilátás, csak lejönni nehéz :)
Ágasvárra visszaérve elhatároztam hogy taposni fogok, majdnem sikerült is, de szerencsésen betévedtem egy szedresbe ahol megint elidőztem kicsit. Aztán utánna már csak a Kereszt után, a hegyoldalban kavartam el, nagy bizalommal meneteltem nyomok után, néhányan követtek, szerencsére utánnunkszóltak hogy rossz irányba megyünk. Kimagyarázkodtam magam, aztán innen már különösebb keverés nélkül elértem Pásztó határát, ahonnan bedobtam egy laza kocogást a célig, igy 7:35 alatt teljesítettem a túrát, kiválló paprikáskrumplit ettem a célban aztán lebaktattam a buszmegállóba és 16:32-es busszal hazajöttem, kényelmesen kiérek még az esti colorstar koncertre, szóval méltó módon búcsúztatom el az idei nyarat.

Köszi a szervezőknek, hagyományosan jó túra volt!

A ColorStar koncertről még annyit hogy jelen volt két nagyonjó komám és túratársam, mérsékelt mennyiségben mozgás is volt (azé túra után csak pihenősen nyugdíjas módra), meg betoltunk egy pizzát az arcunkba miközben megcsodáltuk a helyi nevezetességeket. Most meg nem tudok elaludni, azért írom ezt a sok unalmas faszságot.
Na, most már felszált az eclipse, akkor kódolok.

Az erő legyen veletek az őszi túrákon!