Mégtöbb hülyét a térre!

A tegnapi lazítókörről hazafelé muszáj volt betérni a Kossuth térre. Egy öreg nő énekelt és szavalt mindenféle Petőfi cuccot lelkesítőleg. Ha ilyen volt 1848 is akkor jövőre legyen inkáb munkanap a márc 15 :-D Kicsit elvegyültünk a tömegben, aljas kémekként ugyebár, bár most nem betűzte el senki a nevét hogy a szocpárt emberei fel tudják írni, most másféle arcok voltak a szinpadon. Közben elolvastam pár plakátot amit kiragasztgattak a forradalmerek, hát kész voltam attól is. Persze igen frekventáltan szerepelt benne a "zsidó" szó, de mint tudjuk ez nem jelent szélsőséges nacionalizmust, antiszemitizmust, oda volt írva: az igazság nem nacionalizmus. Tulajdonképpen minden plakát mást akart, királyságot, demokráciát, néptörvénykezést, hogy térjen vissza a hét vezér, vallási vezetést, egy közös pontjuk annyi hogy Gyurcsány kapja befele. A szent célért együtt...

És elgondolkodtam, hogy 1848 is ilyen volt-e, és majd 100 év mulva ezeket a barmokat fogják tisztelni és töriórákon szép jelzőkkel illetni, hogy milyen áldozatot hoztak a nemzetért hogy 2 hétig folyamatosan tüntettek. Tragikomikus.

Hétvégén Börzsöny, ez az egyetlen biztos pont az életben. Ez már egyébként a 401. post.